„Nem vagyok hülye, ha igénybe veszem a sportpszichológiai segítséget, hanem csupán legálisan doppingolom magam!”
A hétvégi K-1 rendezvény rávilágítja a figyelmet a sportpszichológiai felkészülés fontosságára, több sportoló felkészülésének is része volt a mentális felkészítés. Az ütések és rúgások, a felfokozott hangulat világában elengedhetetlen a fokozott, koncentrált figyelem, hiszen egy-két másodperces figyelemkihagyás, vagy az összpontosítás csökkenése akár végzetes, azaz a szó szoros értelmében lepadlózó lehet.
Mikor valószínűbb, hogy kiütnek: ha elkóborolnak a gondolataim, csak egy pillanatra nem figyelek oda, ha az izmaim nem engedelmeskednek a gondolataimnak, ha nem tudok elvonatkoztatni a szurkolóktól, és ha túl vagy alulértékelem az ellenfelemet, stb.
A K-1 izzó teljesítményfeszültségében 6, 10 vagy 15 perc teljes koncentráltságra van szükség: fizikai, technikai és mentális értelemben is.
A sportággal együtt járó súlykérdésnek, az esetleges intenzív súlyváltozásnak nemcsak biológiai, hanem pszichés hatásai is vannak. Ezeket a pszichés hatásokat kezelni lehet és kell is, hiszen akár a döntő pillanatban is okozhatnak teljesítménycsökkenést. A sportág sportpszichológiai kezeléséhez ez is jelentősen hozzájárul. Egy túlfáradt sportoló biológiai korlátai nem teszik lehetővé a mentális felkészülést.
A sikert és kudarcot egyaránt nehéz feldolgozni: fontos, hogy legyenek a tarsolyban olyan technikák, melyek ezt megkönnyítik, vagy felgyorsítják. Egy KO benne marad a sportolóban…egy fel nem dolgozott KO pedig talán legközelebb vissza is villan…. A legrosszabb esetben: „a múltkor kiütöttek…”, és hoppá újra, néhány padló után ember legyen a talpán a sportoló, hogy onnan fel tudjon állni.
A hazai környezet úgy mint egy jól megválasztott zene kifejezetten doppingoló hatású lehet, ha hagyjuk, és már a bevonulás során előhívhatjuk a mentális ráhangolódást. A sportpszichológia segíti, felerősíti ezt a folyamatot. A tudatos kontroll alapvető, ha túlpörgetem magam, az a „fejembe” kerülhet, tudni kell kontrollálni a versenyállapotot az ideális mérték kialakulásához. A kontroll képessége tanulható.
A fiatal harcosok motivációja pedig külön kérdéseket vet fel. A fiatalon megtanult sportpszichológiai technikák szinte dupla intenzitással fejlesztik a teljesítményt. A ringben minden helyzetre fel kell készülni, hogy tudjunk reagálni. És, hogy a mentál tréning, a folyamatok, technikák gondolati lejátszása néha kimerítő, talán nem olyan nagy ára annak, hogy az a nagyon pontosan bevitt jobb vagy bal egyenes a mi karunkból induljon.
Noémi
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Sziasztok!
VálaszTörlésLátom, már nem olyan friss a bejegyzés, én csak most találtam. Érdekes téma. Érdekes megközelítés. Jómagam ökölvívó edző vagyok, így nem biztos, hogy a két sportág teljesen megegyezik mentális oldlarólnézve.
Az első bekezdésben a siker kulcsaként a koncentrációt nevezitek meg. Az én tapasztalatom az, hogy a koncentrálóképesség a küzdősportokban viszonylag hamar, már az edzéseken kialakul. Ezt a koncentráló képességet tudják a gyerekek az élet más területén (pld iskolai vizsgák) használni. Versenyen a koncentráció már alap, ami eldönthet mérkőzéseket, az az, hogy ki tud higgadt maradni a menetek alatt. Pályafutásuk elején még sokszor az agresszívabb versenyző győz, egy szint felett azonban az intelligencia és a higgadtság a siker kulcsa. Csak balegyenest fejre 10 féle módon lehet ütni szabályosan. Összesen a horgokkal, felütésekkel kb 100 féle ütést különböztetünk meg, és ezek közül kell a gyereknek tizedmásodpercek alatt kiválasztani a megfelelő mozdulatot. Kettős, hármas kombinációk esetén ez a variációk száma drasztikusan növekszik.
A súlyprobléma abban az esetben okoz mentális problémát, ha az edző rossz súlycsoportba pozicionálja versenyzőjét. Az ideális versenysúly egyszerűen mérhető (többek között a Sportkórházban), a fogyasztás ellensúlyozására pedig megfelelő legális szerek állnak rendelkezésünkre.
Még egy -szerintem- lényeges dolog: a versenyző és az edző közötti viszony a küzdősportokban kiemelt fontosságú. B kategóriás karate filmekben látni nagy szakállú mestereket, akik bármit képesek elérni a tanítványukkal. Ha nem is ilyen sarkosan de ez igaz.
Néztem a honalapotokat is. A kérdésem az lenne felétek, hogy van-e tapasztalatotok küzdősport területen? A sportág: női ökölvívás
Köszönettel
Seres Attila
Szia!
VálaszTörlésSajnos az e-mail címed nem jelenik meg, így csak reméljük, hogy elér hozzánk az üzenetünk. Noémi dolgozik kick box-osokkal, de mindkettőnknek van tapasztalata a küzdősportok területén karatésokkal és bokszolókkal is. Ha kérdésed lenne, megtalálhatsz minket a sportpszichologusok@gmail.com e-mail címen, újabb bejegyzéseket pedig a sportpszicho.blog.hu-n találhatsz.
Üdv,
Kovács Kriszta